Gimnázium alatt és után minden nyáron jártunk Erdélybe túrázni tesitanárunk, Erdõssy István és a besztercei geológus, Krámer Tamás vezetésével. Így jutottunk el a Retyezátba, a Kelemen-havasokba, Királykõre és Bucsecsbe. Ezekrõl a túrákon készültek a következõ fotók. A teljesség igénye nélkül, csak kedvcsinálónak.

Retyezát

A Retyezát a Déli Kárpátok egyik legfestõibb s egyben a leglátogatottabb tagja, mely Hunyad vármegye Dny-i sarkában emelkedik. égbenyúló, komor hegycsúcsai, érdekes és vad sziklacsoportjai, kõszirtes hegyhátai, katlanszerû glaciális cirkuszvölgyei, roppant tömegû kõgörgetegei, bájos tengerszemei mind-mind tanújelei egy letûnt, izgalmas és zord földtörténeti idõszak, a pleisztocén (jégkorszak) felszínformáló tevékenységének. Fõ gerince a Magas-Tátra fenséges vadságára emlékeztet; átlagos magassága 2300-2400 m. s jelentékenyebb csúcsai a Szlevej (2381 m.), Verfu Bukura (2427 m.), Pelaga (2506 m., az egész hegycsoport legmagasabb emelkedése), A hegység szépségét a tengerszemek is emelik, melyek közül a Zenoga a legnagyobb és legszebb.

[A www.pallaslexikon.hu és http://www.szote.u-szeged.hu/in1st/rosa/utleiras/retezat.htm egyes részei alapján]
Retyezat hivatalos honlapja

Bukura tó Áfonyázás Reggeli teázás Egy kicsit hûs volt reggel Kulttúrizmus Torockón

Kelemen-havasok

Kelemen-havasok, az erdélyi trachitláncolat egy tagja, mely Beszterce-Naszód és Maros-Torda vármegyék határán emelkedik. A hegység fõgerince a két vármegye határán keletrõl délnyugat-felé húzódik, s keleti felében 2000, nyugati felében 1300-1400 m. az átlagos magassága. Legmagasabb csúcsai: a Pietroszul (2102 m.), a Kelemen-havas (2022 m.) és Sztrunyóra (1994 m.). A hegységet jobbára erdõségek borítják, keskeny völgyeiben csak kevesen laknak. Közlekedési utak nem szelik.
[A www.pallaslexikon.hu Kelemen-havasok címszava alapján]

Az alaptábor

Királykõ

Királykõ, a Brassói- vagy Barcagsági-hegycsoport legnyugatibb tagja, mely Fogaras vámegye határán emelkedik s a hegycsoport többi tagjaitól a Törcsvári-szorossal van elválasztva. Rendkívül vad s szagatott hosszú sziklagerincet képez, melynek legmagasabb csúcsa a Nagy-Királykõ, 2241 m. magas, mig a kelet-felé elõretolt Kis-Királykõ 1814 méterig emelkedik. a két csúcs derékszög alatt találkozván egymással, a vadregényességérõl ismeretes Krepatura szakadékot zárja körül. A Királykõ elõhegyek nélkül emelkedvén fel, rendkivül nagyszerü képet nyújt. A Királykõt Zernyest felõl érdemes megközelíteni.
[A www.pallaslexikon.hu Királykõ címszava alapján]

Curmatura cabana (Hütte) Menedék A gerinc A gerinc oldalában

Bucsecs

Bucsecs, a Kárpátok Déli határláncolatában, a Brassói vagy Barcasági hegység legmagasabb s a Negoj után Erdély másod legmagasabb csúcsa, hatalmas hegykolosszus, mely a törcsvári és tömösi szoros közt, Törcsvártól délkeletre emelkedik. A Bucsecs tulajdonkép óriási sziklakatlan, melyen a Jalomica folyik végig; ennek völgyébõl köröskörül enyhén emelkednek a hegygerincek egy félköralaku hegypárkánynyá, mely kifelé irtoztató sziklacsoportokban rémítõ meredekséggel esik alá. E kivülrõl hozzáférhetetlen sziklapárkány középpontjában a Bucsecs legmagasabb csúcsa, az Om (Omu, azaz ember) emelkedik (2508 m.).
[A www.pallaslexikon.hu Bucsecs címszava alapján]

Cabana A kõgombák A csapat kissé elpunnyadt